Augusztus 19, péntek:
19 óra – megnyitó – Bálint Elemér polgármester köszöntő beszéde, szavalat, fellép a székelyszentkirályi gyermek néptánccsoport
20 óra – TRANSYLMÁNIA koncert
22 óra – táncház – zenél a Keleti Szél Szabad Csapat – táncoktatók: László Zsolt, László Ildikó

Augusztus 20, szombat:
6:30 óra – zenés ébresztő a falu között a Zetelaki Fúvósok közreműködésével
9 óra – a főzőverseny elindítása, az óriás bogrács előkészítése
Népművészeti kiállítás és népi mesterségek bemutatója
11 óra – történelmi vetélkedő –„ István, első királyunk!” címmel
14 óra – kulturális és szórakoztató programok, fellépnek: Boróka néptánccsoport – Székelyudvarhely, Ordasok csángó néptánccsoport – Gyimesközéplok, Pipacsok néptánccsoport – Székelykeresztúr, László Ildikó – népdalénekes – Székelyudvarhelyi Néptánc műhely
17 óra – íjászat és lovasbemutató. Kovács mesterség bemutató, a ló felszerszámozásának megtanítása, íjazás lóról
20 óra – esti mulatság – zenél Vass Laci és zenekara

Augusztus 21, vasárnap:
7 óra - zenés ébresztő a falu között
11 óra – Ünnepi Szentmise
12 óra – emlékmű avatás – Szent István szobor megkoszorúzása: ünnepi beszédek – Kelemen Hunor kulturális miniszter, Bálint Elemér polgármester, Áron bácsi a falu legidősebb embere, szavalatok, népdalok, díszőrséget állnak a helyi cserkészcsapat tagjai
21 óra – hagyományos bál

MINDENKI VÁRUNK SZERETETTEL!!!


Szentkirály első okleveles említése 1566-ra esik. Időközben, pontosan 2000-ben előkerült egy hiteles dokumentum, amely arról győz meg minket, hogy 1450-ben Szentkirálynak már iskolája volt. 

A falunak a neve Szent Istvántól, a szent királytól származik. Istvánt halála után 45 évvel avatták szentté 1083-ban. A róla elnevezett falvak a Szentkirály elnevezésűek, ettől a dátumtól tarthatják lehetségesnek, hogy településük létezett. A Szentkirálynak nevezett falvak csak akkor kaphatták nevüket, amikor még csak egy magyar király volt a szentté avatottak között.

Szent Lászlót 1192-ben halála után 100 évre avatják szentté. E dátum után a róluk elnevezett falvakat már nem jelölhetik minden megkülönböztetés nélkül egyszerűen Szentkirálynak. Zavart keltene. Tehát a mi falunk, Szentkirály 1083 után és 1195 előtt kaphatta nevét. E két dátum között 112 év van. Valószínűnek tartom, hogy a mi falunk a XII. században nyerte el nevét. E két dátum között válhatott templomának védőszentjévé Szent István.

Mit bizonyítanak ezek a számítgatások, logikus következtetések? Azt, hogy Szentkirály a XII. században már létezett, temploma volt, és a legrégibb falvak és templomok sorai közé sorolható. Ez a magyarázata annak, hogy Szentkirály soha nem volt filiája más egyházközségnek, hanem neki volt filiája Oroszhegy és Oroszhegy leválása után Fancsal. A mi esetünkben a falu a Szent István király tiszteletére szentelt templomától kapta nevét, és nem fordítva. Ezért jelentjük ki, hogy mind temploma, mind pedig a falu elnevezése első okleveles jelentkezésénél (1566) sokkal régebbi. A számítások szerint legalább 400 évvel.

A szentekről elnevezett falvak I. Béla király és Szent László király rendelkezése nyomán kapták nevüket (Jakab - Szadeczky Udv. vármegye története 109, 204).

1567-ben regestrum Zentkirál néven 14 kapuval jegyzik, de már 1602-ben Szentkirálynak írják.

A régi Szentkirály a Bosnyák- és Aklos-patak öszeömlésénél terült el, a jelenlegi falutól mintegy 2 km-re. 1566-ban kénytelenek voltak e helyet elhagyni. Annyira pusztított a kolera az emberek között, hogy a falu lakóssága leapadt 4 személyre. Az új lakóhelyet a mai Balázsdombon jelölték ki maguknak. A költözködés ideje 1553 és 1566 között zajlott le. A járványos betegség 1553-ban kezdte tizedelni a lakósságot. A két évszám közötti 13 év az, amely alatt az új településre érkeztek, építettek az őseink Szentkirályon.

A dokumentumok szerint 1567-ben már nem a személyek száma van feltüntetve, hanem a kapuk száma. 1567-ben 14 kaput írnak össze idelent Balázsdombon. Bárhogy történt egy év alatt 10-12 kapuval gyarapodott a falu, s ebben valószínű voltak olyanok, akik itt telepedtek le, de máshonnan érkeztek. A 14 kapu minimum 56 személyt jelent, hiszen minden kapu legkevesebb 4 személyt jelentett családonként. Bárhogy történt, valamilyen zavaros időszak következhetett, mert 1567-től 1721-ig (154 évig) semmi nyilvántartás nem található a lakósság létszámáról. 1721-ben 58 háztartást jegyeznek fel. Ugyanazzal a számmal szorozva (4) ez 232 személyt jelent.